NÉHÁNY GONDOLAT HÁZI STÚDIÓBŐVÍTÉS ELŐTT (1. RÉSZ)

Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy ez a cikk nem pénzköltési ajánlatokról fog szólni. Sokkal inkább górcső alá veszi azokat a tényeket, amelyeket érdemes megszívlelni, ha hatékonyabbá és ésszerűbbé szeretnénk tenni az otthoni zeneszerkesztő fészkünket.

 

Nem őrültem meg, hogy pénzköltésről írok ilyen válságos időben. A téma a hatékonyság és a minőség növelése. Eljátszadozunk a gondolattal, hogy igazából mire is van szükségünk és mire nincs. Azt szeretném elérni, hogy a kedves olvasó ne dőljön be a folyamatos reklámszövegeknek. Biztos tudásra van szükségünk, hogy el tudjuk dönteni, hogy mire van szükségünk egyáltalán az otthoni stúdiónkban. Ahhoz, hogy a kérdéseinkre választ kapjunk, először is meg kell fogalmazni magunk számára, hogy milyen produkciós feladatokat szeretnénk elvégezni az otthoni stúdiónkban. Természetesen az a válasz, hogy mindent, az nagy tévedéshez és silány minőséghez vezet, ha csak nem költünk el több tízmillió forintot felszerelésre.

 

Legyünk első körben sokkal szerényebbek. Koncentráljunk csak a hangszerelésre és a szó szoros értelemben vett produceri munkára. Három dologra mindenképpen szükségünk van, hogy teljes joggal nevezzük házi stúdiónak az otthoni kuckónkat. Az egésznek a lelke egy csúcsteljesítményű számítógép. A számítógépen a megfelelő szoftverek és pluginek vannak telepítve, amelyeken megvalósíthatjuk zenei álmainkat. Elengedhetetlen a precíz lehallgatás. Ez lehet stúdió monitor vagy stúdió fülhallgató. Szerencsés esetben mindkettő. A számítógépet és a lehallgatást pedig jó minőségű konverterek vagy más néven hangkártyák kötik össze. Amíg nincs meg ez a három elem az otthoni arzenálunkban, addig nem érdemes egyéb zenekeltő ketyerék vásárlásán gondolkodni. Például ha nincs hangkártyánk, felesleges szintetizátorokról álmodozni, mert hogyan rögzítjük a hangját? Az sajnos nem elég, hogy van alaplapi hangkártyánk, hiába nagyon jók ma már ezek a csodák, főleg az almás gépeken… sajnos ez tévútra vezet! Az alaplapi hangkártyák multimédiás igényeket elégítenek ki. Magyarul k-*rva jól szól rajta a menő számítógépes játék, meg hatásosan ordít az 5.1-es akciófilm. Azonban professzionális stúdió célú felhasználásokra teljesen alkalmatlanok. Azért van a pénztárcánkhoz mérten a legjobb hangkártyára szükségünk, hogy a lehető legjobb felbontásban halljuk azt, amin dolgozunk és hangszereket vagy éneket rögzítünk. A közhiedelemmel ellentétben a hangkártyák nem vesznek rész a jelalakításban se más processzálásban. Nem azért lehet jobb hangzású a zenénk, ha jó minőségű hangkártyát használunk, mert beleavatkozik a hangkeltésbe, hanem azért, mert jó felbontásban hallgatjuk le azt, amin dolgozunk.

 

Lehetetlen több milliós színskálán alkotni, akkor, ha a monitorunk csak 4 színt tud! Ha folytatni szeretnénk az előbbi hasonlatot, akkor azt mondhatjuk, hogy hiába vásárolunk közel egy millió forintért MOOG szintetizátort, ha csak alaplapi vagy gyengébb minőségű stúdió hangkártyánk van, amennyiben rögzíteni szeretnénk a csúcs szintink olyan kiábrándítóan fog szólni, mint a leggyatrább VST hangszerek valamelyike. Pedig milyen sokat költöttünk rá. Hogy miért is van szükségünk nagy teljesítményű számítógépre, azt külön felesleges hangsúlyozni. A digitális hangkeltés és jelfeldolgozás rendkívül nagy számítást igényel. Ahhoz, hogy a legmodernebb algoritmusokat futtassuk és jó hangzásokat alakítsunk ki, az elérhető legnagyobb processzorra van szükségünk. Megszívlelendő jótanács, hogy a stúdiós számítógépünket csak zenei célra használjuk és nem játékok futtatására, internetezésre, csetelésre és még folytathatnám. Minden nem stúdiózás céljából telepített szoftver feleslegesen terheli és lassítja a masinánkat. Ha tehetjük, tartsunk fenn egy kizárólag stúdiózásra szánt célgépet.

 

A pontos és precíz lehallgatás fontosságát már több alkalommal is hangsúlyoztam. A jó hangzás kialakításának a záloga a megbízható lehallgatás. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy amit hallunk a hangfalainkon vagy a füleseikben, az ugyanúgy, vagy hasonlóan fog megszólalni más és más zenehallgatáskor. A személyes véleményem az, hogy minimum egy stúdió hangfalpárra mindenképpen szükségünk van. Nem hiszek abban, hogy kielégítő eredményt hozhatunk létre csak fülhallgató használatával. A stúdió hangfalak feladata az, hogy hangszerelési, producerelési hibákra hívja fel a figyelmünket. A füllhallgatók viszont olyan intim zenehallgatást képesek teremteni, hogy legtöbbször elsiklunk az ordító hibák mellett is. Jó kompromisszumnak nevezhető az, ha a stúdió hangfal mellé még felszerelkezünk még egy kimondottan stúdió célra kialakított fülessel is. Ilyen például az AKG K240-es, a Sennheiser HD600 vagy 650-es és a Beyerdynamic DT770-es modellje. Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon sok elektronikus zenei producer egy személyben lemezlovas. A kimondottan DJ fülesek is jók lehetnek erre a célra, de nem olyan mértékben alkalmazhatóak stúdió célokra, mint a fentebb felsorolt társaik.

 

Ideális esetnek tartom, ha a házi stúdió kettő vagy több stúdió monitorral van felszerelve. Persze tudom, hogy hazánkban az is szerencsésnek mondható, ha a producer akár egy stúdió hangfalra is összegyűjti a pénzt. Szerintem nagyobb prioritást kell, hogy élvezzen a precíz lehallgatás megteremtése, mint egy külső hangkeltő masina, vagy vas effekt. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a jó lehallgatás nem függetleníthető a szoba akusztikájától, de ez a téma túl tág, hogy ebben a cikkben kimerítően kitárgyaljuk. Megszívlelendő jótanács, hogy tanulmányozzuk alapszinten a házi stúdió akusztikai kialakításáról szóló cikkeket és a tanultak alapján próbáljuk kialakítani a házi produkciós zugunkat. Mindenképpen találjuk meg a stúdió monitorunk ideális helyét, ahonnan legjobban szól. Egy általunk jól ismert és jó hangzásúnak tartott zenét hallgassunk meg több különböző pozícióban és hozzuk ki a szobánkból a legjobbat. Első körben a legokosabb stúdióbővítési ötletnek tűnik, hogy akusztikai elemekre költsünk, hogy javítsunk a házi stúdiónk akusztikáján.

 

Amennyiben beszereztük a fent említett elemeket, akkor megnyugodhatunk. Felépítettünk egy tisztességes otthoni alkotói zugot. Ha a bika gép + jó minőségű hangkártya + stúdió monitor szentháromság valamelyike hiányzik, akkor első dolgunk legyen beszerezni a hiányzó elemet, mert a stúdiónk nem teljes. Ha mindhárom megvan, nyugodtan dőljünk hátra, és foglalkozzunk minél jobb zenei produktumok alkotásával. Tanuljuk meg a DAW (Digital Audio Workstation) minden titkát és a hangfalunk megszólalását. Ezt nagyon sok és még annál is több kísérletezéssel és gyakorlatszerzéssel lehet elérni. Teljesen emberi tulajdonság, hogy az ember egy kis idő után elkezdi érezni, hogy hiányzik valami a házi stúdiójából. Általában ilyen esetben produkció helyett az internetet bújja a tulajdonos, hogy mire is lenne szüksége, hogy a készülő dalokat a következő szintre emelje. Nagyon sok kérdés szokott érkezni hozzám, hogy akkor nekem vajon mire is van szükségem? Első körben az szokott lenni a reakcióm, hogy mindenkit lebeszélek a pénzköltésről. Kérdésre kérdéssel szoktam válaszolni: miért érzed, hogy bármire is szükséged van? Különféle indokok felsorakoztatása után arra következtethetek, hogy elégedetlenek a produkciójuk végtermékének hangzásával. Még több alkotással eltöltött időt szoktam tanácsolni. Ha a producer továbbra is eltökélten pénzt szeretne költeni, akkor bármilyen felesleges ketyere vásárlása helyett érdemes elgondolkodni, hogy a saját alkotói szintünkhöz vajon elég jó minőségű-e a hangkártyánk. Gyakorlatilag úgy sommázhatom, hogy amennyit érnek a konvertereink, olyan jó az otthoni stúdiónk. Első körben biztosan jobb minőségű hangkártyára érdemes költeni. Nem is gondolnánk, hogy milyen különbségek vannak. Ha ilyen téren szeretnénk fejleszteni, akkor a MOTU, Apogee, RME cégek termékeit érdemes áttanulmányoznunk.

 

A váltás után élvezzük ki a drámai felbontásbeli különbséget és akkor világos lesz számunkra az, amiről itt is próbálok írni. Kérlek, higgyétek el: ez az egyik legbefolyásosabb tényező, hogy jelentősen javuljon a hangzásunk minősége. Ugye mennyivel jobb a foci VB döntőt HD felbontású televízión nézni, mint mondjuk kisméretű, 30 éves, fekete-fehér készüléken! Ebben a hasonlatban a HD felbontás a felsorolt felső kategóriás hangkártyának felel meg, míg a másiknak a tizen-huszonezrekért vásárolható belépő szintű stúdió hangkártyának. Az alaplapi hangkártyákat nem vagyok hajlandó még csak firtatni sem, ha professzionális célú felhasználás lebeg a szemünk előtt.


Hangkártya váltás után, amennyiben még mindig viszket a tenyerünk és újból költeni szeretnénk a házi stúdiónkra, akkor számomra a napnál is világosabb, hogy az akusztika javítása a következő páciens. Érdemes áttanulmányozni az Auralex, Primacoustics és hasonló instant megoldásokat kínáló akusztikai paneleket gyártó cégek kínálatait. Nem rejtem véka alá, hogy ezek a termékek rendkívül drágák, de segítségükkel megúszhatjuk az akusztikai tervezés költségeit. A legtakarékosabb eljárás, amit ajánlani tudok, hogy ellessük a cégek kínálatából az ötleteket és egy kis utánajárással és tervezéssel egyedileg legyártatjuk jó asztalossal vagy más szakemberrel. Otthoni zenés kuckónk akusztikájának javítása nem feleslegesen kidobott pénz, mert hozzájárul, ahhoz, hogy a produktumaink máshol is jól szóljanak. Ha képzeletbeli pénzköltési toplistát állítanánk fel, akkor a hangkártya és az akusztikai elemek után ott szerepel a precíz lehallgatás javítása. Például jó befektetés a stúdió monitorunk mellé egy stúdió minőségű fülhallgatót vásárolni. Fentebb már felsoroltam három klasszikusnak mondható modellt, de a legjobb az, ha meghallgatunk több tanácsot és egy-két általunk ismert és jól szóló zenével elmegyünk egy olyan üzletbe, ahol nyugodt körülmények között bele lehet több fülesbe hallgatni, és kiválasztjuk azt a típust, ami számunkra a legmegfelelőbb. Ne felejtsük el, hogy nincs két ember, aki egyformán hallja a zenét.

 

Egy ilyen választásnál nyugodtan hallgassunk az ízlésünkre. Házi stúdiónál nagyon komoly szint az, ha két lehallgató monitorunk is van. Így a stúdió fülhallgató után - amennyiben megtehetjük - válasszunk második stúdió hangfalat. A legokosabb, ha olyan üzletben teszünk vásárlási kísérletet, ahol több monitor típust is meghallgathatunk. Jó tanács, hogy két merőben más karakterű hangfalat szerencsés választani. Ha mindkettőn megtanulunk produceri és keverési eljárásokat végezni, nagyon közel járunk ahhoz, hogy bárhol jól szóljon a zenénk, legyen az nagyszabású rendezvény, kocsi, laptop, vagy mp3 lejátszó. Például jó párosítás tapasztalatom szerint egy Yamaha NS10-est egy közepes méretű Genelec-kel vagy Dynaudioval párosítani. Az NS10 tradicionálisan szárazon szólal meg. Kicsit kellemetlen rajta zenét hallgatni, mert a középtartományt hozza legrészletesebben és olyan érzésünk lehet, mintha a mélyeket és a magasakat lespórolná. Szakzsargon szerint ennek a hangfalnak fahangú a megszólalása. A Yamahaval szemben a Genelec vagy Dynaudio dobozok „megszépítik” a hangot. Élvezetesebb a lehallgatás, mert jobban hasonlít a hangja egy hétköznapi hifi berendezéshez, de ennek ellenére rendkívül precíz monitorozást biztosítanak. Az NS10 páratlan részletességgel mutatja meg nekünk a 800 -3500 HZ közötti közepeket, amelynek rendbetétele kulcsfontosságúak bármilyen stílusú mixnél. A másik monitoron pedig a precíz közepekhez hozzáigazíthatjuk a mélyeket és a magasakat. Két hangfallal sokkal közelebb járhatunk az igazsághoz, mint eggyel. A Yamaha Genelec vagy Dynaudio kombinációhoz hasonlóan nagyon jó párosítás az angolszász stúdiókban elterjedt Tannoy KRK párosítás. A PMC, a Proac, a B&W, a Focal a Yamahahoz hasonlóan száraz, rendkívül precíz és középorientált megszólalású stúdió hangfalak, amelyek mellé jól passzol egy kicsit szépítő, főként a mélyet és a magasat kidomborító dobozok. Mint egy korábbi írásban hangsúlyoztam, hogy nincs olyan stúdió monitor, amely a teljes igazságot nyújtja. Mindegyik más és más tartományban csal és hazudik. Két lehallgató rendszerrel azonban sokkal közelebb kerülhetünk a valósághoz.

Nem meglepő módon arra a konklúzióra jutottunk, hogy először az alapokat kell megerősíteni és csak később kezdjünk soha véget nem érő terjeszkedésbe. Amíg nem rendelkezünk a legerősebb teljesítményt nyújtó számítógéppel, legalább felső középkategóriás konverterekkel és minimum két jónak mondható stúdió lehallgató rendszerrel és egy stúdió fülessel, addig nincs értelme pénzt költeni semmilyen külső masinára, elterjedt szakzsargonnal vasra. Tisztában vagyok, hogy az analóg szintetizátorok, filterek és digitális effektek világa mennyire csábító, de teljesen irreális a megvásárlásuk, amíg a szentháromságnak nevezett alapelemek gyenge lábakon állnak. Gondolatmenetünk második részében számításba vesszük a további bővítési lehetőségeket. Vajon mibe érdemes és mibe nem pénzt fektetni. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy meg kell előre fogalmazni, hogy a házi stúdiónknak mi is a pontos célja. Milyen munkafolyamatok ellátására szeretnénk alkalmassá tenni azt. A pontos célkitűzésnek meg kell előznie még a bővítés gondolatát is. Szót fogunk ejteni mikrofonokról, előerősítőkről, külső DSP eszközökről, analóg szintetizátorokról, szűrökről, vintage, de még ma is cool zengetőkről kompreszorokról és más apróságokról.

forrás: http://www.soundhead.hu/portal/irasok/technika/nehany-gondolat-hazi-studiobovites-elott-1-resz.html

Share

Sajtóközlemény

A Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem összefogásával megvalósuló, mintegy 864,18 millió forintnyi Európai Uniós támogatású projekt a fenntartható mezőgazdálkodáshoz (hulladékgazdálkodáshoz...

Bővebben...
MI IS AZ A DANCEFAIR?

A Dancefair Ibiza azok számára jelent perspektívát, akik szeretnének említésre méltó eredményeket elérni a nemzetközi elektronikus zenei szcénában. A holnap startoló, két napos rendezvényen több mint 60 szemináriumból és workshop-ból álló programkínálatból válogathatunk.

Bővebben...
A PIONEER ELADJA DJ ÜZLETÁGÁT 550 MILLIÓ DOLLÁRÉRT

Nemrég röppent fel a megdöbbentő hír, miszerint a Pioneer eladta teljes AV divízióját az Onkyonak. Most újabb bejelentéssel sokkolták a piacot: DJ készülékek gyártásával foglalkozó üzletágától is meg fog szabadulni a neves Japán gyártó.

Bővebben...
BELOCCA ÉS BUDAI - CONTACT

mgm0161Ha két profi zenész összedugja a fejét, akkor abból biztosan valami nem hétköznapi fog születni. Így van ez Belocca és Budai esetében is, hiszen elkészült a két DJ első közös szerzeménye: a Contact.

Bővebben...